Köszi az érdeklődést, Samunak kutyabaja, izé macskabaja sincsen. Ez egy ááállat, termosztátor, elpusztíthatatlan. Bár lehet hogy csak elhasznált egyet a 7 élete közül? Nemtudom. Csak azt tudom, hogy irigykedve nézhetem azokat a fotósokat, akik fotózhatnak a holnapi Diana Krall koncerten. Ugyanis egynapos késéssel,de megkaptam az elutasító választ: nem fértem bele a keretbe. Sajnálom nagyon, szerintem ez megismételhetetlen alkalom lett volna. Nézzük a jó oldalát: végre egy koncert, ahol teljesen nyugodtan ülhetek a helyemen és élvezhetem a dolgokat.

Nem kell gépet fogni, törni az agyat, hogy honnan lehetne jól meglőni, próbálni szuggerálni a másodperceket, hogy ne rohanjanak olyan sebesen, mint még sosem. Kúszni, mászni, feküdni, térdelni, guggolni, kitekeredt pozíciókat felvenni, szinte bármit bevállalni hogy meglegyen a KÉP. Nem remegni, nagyokat lélegezni és koncentrálni hihetetlenül, mert az első három dal hihetetlen rövid mindig "belülről". Ehelyett lesz három hosszú, hallgatott és nézett dal. Francba, tuti azon fog járni az agyam hogy honnan, mekkorával, mivel kellene lőni, s gondolkozni hogy a többi fotós vajon mit látott meg ott, ahol áll.

Tuti pont előttem, hiszen az első sorban fogunk ülni. Ehhh...

 Ma megláttam ... régóta keresek magamnak egy karórát, egy régi szép órát, patinánsat, elegánsat. Én, aki sosem hord órát, mert nem szereti. Holnap személyesen is találkozok majd Vele, s kiderül hogy életreszóló lesz e az első pillanat. Asszem most kicsit még bambulom a kórházas sorozatot és bealszok. A holnapi blog létrehozása még kérdéses, mert notit nem tervezek vinni. Talán túlélitek :P

 Nyugi, nyugi, nyugi! Ma nem kaptam egy deka ajándékot sem, de meglepetés az bőven ért. Kezdjük azzal hogy ha minden igaz nemsokára jelentős hírértékű elismerésben részesülünk. Aztán jöttek meglepő egyéb információk, amik méginkább megleptek... S akkor még az ügyfelekről egy szót sem szóltam. Egész délelőtt azonnali ajánlatokat adtam, hogy talán sikerül valamit "aprítani" a bográcsba ebben a határesetű válságos világunkban. Az ebédemet is bebuktam, pedig nagyon sajnálom, s a "pótlás" is közel délután háromkor sikeredett. Ja, és a reggel kezdetét el is felejtettem mondani! Samu belegelte a mikulásvirág egy részét, ami mint tudjuk mérgező. Szal napközben ahogy tehettem hazanéztem kamerán vagy személyesen, és pumpáltam bele tejcit rendesen, hogy meghajtsa-kihajtsa belőle a cuccost, amit beflamózott. Egyenlőre szemmel láthatólag semmi baja, remélem így is marad a kis falánk játékos. Meló után kis pihi, majd fotóklub és színház. Fotókubban nemzetköziesedtünk, hiszen szomszédos szlovén fotoklubbosok látogattak el hozzánk elsőként felvenni velünk a kapcsolatot. Nem voltak sokáig, de közös fotózásra s a későbbiekben közös kiállításra invitáltak meg bennünket.

Csak 1 mpes séta, és máris a Padlás előadásán szorongattam kezemben a gépet. Ismertem már a művet (ki nem?), de valahogyan ismét nem fogott meg. Néha nem is értem hogyan lett ebből ekkora "etalon", miközben számomra zavaros a történet. Mindegy, szórakoztató volt azért, dobok is két képet nektek.

Futottam haza, hiszen a tíviben ismét az "Aszott golyó" fedőnevű vén indián: Benga nyomul! Ebben a részben történtek: Kurvandi felhúzta magát, s levelet írt Bengának, aki nem tud olvasni, de mivel képregény, így felfogta a dolgokat. Asszem reggel az öreg kecske tréfarépát evett, merthogy képletesen szólva azt állította, hogy minden (jelenlevő) nő g3ci, hiszen spermának öltöztetve sikosítós pályán kromoszómákat szedhettek, majd el kellett venni a középső lyuk szüzességét. Lehet hogy Benga azt szeretné, ha így járna valamelyik "csajtól"? Érdekes egy képletes játék, ugyebár? Az agyatlan játék győztesét Tündérkét Baromarcú elvitte gasztronómiázni. Felvágott azzal hogy ezt a külföldi szót használta, mert Tündérke assetutta hogy eszik e vagy isszák. Pedig mindkettő, de mindegy, még a borospoharat sem tudták normálisan fogni. Sült kukackák, kínai apatej, szaké majd rá pezsi... be is baszcsiztak ahogy kell. Kiscsaj nembírta a kukacost, inkább másik állat lett belőle: róka! Oyeah! Aztán filmszakadás, reggeliznek kisestélyiben a zarcok, mintha parti lenne. Bengát Kurvandi eteti, többiek csepegnek kicsit. Bunkó gitároziik, Padödina vernyákol - Jesus cries! Kurvandit cseszegetik a többiek, mert dumál arról hogy szerelmes, nyűgösségében behúz Bengához egy üveg pezsivel, de megint képszakadás. Barbi kitette a lökhárítókat, Benga horogra is akadt, dumcsiott, majd makrózótt a cickókra, aztán magához is nyomatta őket. Szívosztáskor Ivett olyan gáz kesztyűben volt, hogy a takarantuszok megirigyelhetnék :) Benga durván lesmacizta Barbit, majdnem beleesett a cickók köze. Utána tolt kemény showdownt: az utolsó szívnél reckírozta az utolsó 3 csajszit. Kurvandi wins the round, s még le is smaccerolta Bunkókánk. Pinókkióna előadta, hogy deszar lesz Bengának nélküle, Dagiandi simán elhúzott a susnyásba. Levezetésképpen showderklub, ahol hiányolják Kiszel Tüncit. Jameg hogy zimánylindusunk mostantól énekel is. Indok: hiszen együtt élt jóideig egy énekes-zenésszel, magával a  kefírarccal. Vágjátok, nem? :D

Minden nap ajándék, mármint az én koromban. Persze ez most nem erről szól, sokkal inkább a fogható ajándékok érkezéséről. Miket is kaptam ma? Nos lássuk: mikulásvirág, londonosdoboz, ruha, zserbó, HÁP (ejtsd: házipálesz), házi bodzaszörp, pogi, hortipali, méregpaprika és fotóstáska. Sőt, ha így nézzük anyu ebédje is ajándék volt: pulykacsíkok szezámmagos bundában görög salival és zöldséges rizzsel. Hajnalban fotó, délelőtt bolhapiac, este ismét fotó. És igen, számot vetettem (jézusom, mit fogok aratni? számmezőt? :D) s mereven realizáltam: 3, azaz három nap múlva Diana Krall koncert. Akár fotózhatok, akár nem, hatalmas élményben lesz részünk. Neki is állok jó diák módjára ismételni: hallgatom a dalokat és élvezem a muzsikát. A muzsika hangosan jó, kivéve ha pihenni akarnak. Így jártak öcsémék egy nagyváros leghíresebb hoteljében: első éjjel a hangoskodó szomszéd, második napon a hangoskodó násznép vetett tankcsapdát drága fiataljaink elebébe. Még szerencse, hogy jól felkészültek: nagyon szakítottak a biatorbágyi park 20-80%os leértékeléses mutatványában. Szebbnél szebb nacik, csodálatosabbnál csodálatosabb felsők, és a cipő...na itt már nem jutottam szóhoz, bár nem volt még használva, ergó nó bűz csak gyönyörű haj. Itt is a nap kérdése: mindenkinek keményen jön ki a haja minden hajmosásnál? Mindenki fél tőle hogy ha gyakran mossa, akkor nemsokára haja se lesz? 

         Ja, a napi fotó az hajnali, CopyCon! Tiszteleeet!

 Alig pár órányi zavaros alvás után felnézni az ágyból november közepén és napsütést látni, hát (elégedett csettintés) nem egy utolsó dolog. Főleg hogy még az idő is kissé langyosodott, bár elég hülye természetű, folytonosan fújó ámde lökéshullámokkal tarkított szél kíséretében érkezett. Ebédre jólesett a Hurka&Kolbász második tagja fini párolt vöröskáposztával. Hmmmmm... majd egy nem kellemes beszégetés (mondjuk vitának) nehezített meg az emésztést, miközben bőszen pakolgattam a mai fotózáshoz szükséges kellékeket.

Hát persze, mire kiértünk Zsófkával a helyszínre a drágalátos nap eltűnt, helyét szürke-sűrű ködfelhő takarta el, és csinált olyan kemény szórt fényt hogy brrrrrr. Szívtunk is rendesen a fény, a szél (okozta hűvösség és hajkorona) és a hangulati nyűgök miatt. Zsófka tök jó hajat pakolt össze magának, de a szél szinte lehetetlenné tette az érvényesülését. Megjártunk két épületet, a tartalék ruci sorra se kerülhetett (nembaj, majd jó lesz legközelebbre, a hóba :) Szal végül kissé csalódottan hagytuk ott a terepet, gondolván mindketten: ilyen szarul még egy fotózás se sikeredett talán. Hazaérve számítógépen nézegetve a dolgokat azért pozitívan csalódtunk: néhány kép egészen jól "fest" nagyban, s olyan dimenziókat nyit meg, ami ott azon a picike LCDn nem jött ki. Eztán következett az est futósabb része: 3 rendezvényt látogattam meg, de meglepetésemre szinte sehol sem találkoztam számlálható mennyiségű emberrel. Jó tett helyébe mégis jót várj: finom forró indiai teával és hozzá kellő mennyiségű barna nádcukorral kellemes diskurzust folytattam pár, kultúrális területen dolgozó emberkével. Ismét jópár új szemlélettel és állásponttal gazdagodtam, nomeg összejött egy találka egy külföldön dolgozó haverommal, aki ismét emlékeztetett arra, hogy vigyázni kell hogy az ember mindig kontrollálja saját fáradtsági állapotát, különben egy gyors mozdulat okozta hirtelenség emlékezetes kár okozására képes. Hazaesve egy kis tíví és csevely következett, majd 23.00ra terveztem az érkezést a Dzsúúúúzba, de kis késés lett belőle, mert úgy éreztem, valakinek szüksége van most (egy kicsit) rám. Nem késtem le semmiről, érkezésem után pár perccel fel is lépett a CopyCon és a Freedom Fighters jópár ismert dalocskával, melyet az első sorok megállás nélkül fújtak, a hátsók pedig ritmikus sportgimnasztorkával vezettek csökkenő amplitúdójú színuszhullámként le. CopyCon egyik szeme folyton a közönségen volt, énekeltette az első sor szépséges lánykáit, beszélgetett velük és leült közéjük, ezáltal remekül eltüntette a "sztár" és a rajongó közötti távolságot. Ezt megfejelve a végén még a hallgatóság körében töltött időt, mintha csak az ezeréves haverjaival dumcsizott volna. Emberi oldalból jeles. Ma kétszer sikerült elhagynom a fényképezőgépem belenézős gumisapkáját, de nagy szerencsémre mindkét alkalommal kis kereséssel meg is lett. Szal minden jó, ha a vége jó? De a kutyából akkor se lesz szalonna...

 Ójesz, péntek 13. Ez a nap nálam végletes szokott lenni, ma talán a jobbik vége kapott el. Ma a cégnél eggyel kevesebben voltunk, ráadásul pénteki bolondokháza volt, de álltam a sarat rendesen. Ismét úgy érzem sikerült egy halom dolgot a helyére tennem és előbbre jutni, mint ahol tegnap befejeztem. A nap egyik csúcspontja az ebéd volt: cigánypecsenye, jó fokhagymásan, ahogyan én szeretem. Be is laktam belőle, a végét egy kis édességjellegű bűnözéssel el is folytottam, hogy meg tudjanak emberek maradni körülöttem. Munka után némi meló, ismét egy kipipálható dolog mára.

Majd felvezetésképpen egy kis fotózás: Berecz András, a nagy mesemondó Kanizsán tette tiszteletét. Bár késéssel, de ennek az oka a MÁV számlájára írható, vagyis inkább valakiére, aki a sínekre lépett. Magyarán valahova balatonig el kellett menniük érte, hogy meglegyen a mai előadás. Furi, igaz? Inkább tömegközelekedik, mintsem autókázna vagy fuvarozgattattná magát. Tök jó :) Ez a kifejezés igaz is volt az egész estére, a már ismert kedves és könnyed stílusában szórakoztatott bennünket, felnőtteket. Hiszen ez az este a felnőtt (kissé pajzán) mesékkel volt tele, s a nézőközönségben nagyon sok idős embert láttam, s jópár hozzám hasonszőrűt. Mesélt, anekdotázott, énelkelt, s még bennünket is dalra fakasztott. A Móricz annyira tele volt, hogy még a színpadon is nézők ültek! Mivel kezdésre érkeztem, azt első sorba lejutni csak a színpadon keresztül tudtam. Jó kis este volt, melyet itthon nemkevés munka követett, melyből marad holnapra is, azt gondolom. Jó reggelt mindenkinek, mert azt nem hiszen hogy van, aki most még engem olvas így hajnaltájt :)

 Néha ilyen is kell... Jó is, mert pár nap külső meló után eléggé káoszos helyzet tud az ember asztalán kialakulni. Sikerült egész sok dolgot helyére tenni, persze maradt bőven a holnapira is. Viszont jóleső néha olyan napban "résztvenni", ahol látod a munka eredményét, hogy megoldódnak a problémák. Ennek a szellemében telt a nap maradék része: függönykarnis és függöny felvarázslás, majd mindezek romjaiknak eltűntetése. Utána kis vacsi, azaz a tegnapi maradékok romjainak eltűntetése. Remélem amúgy hogy Samucicc nem fogja ezt a függönyt megrongálni. Ó igen, és félsikert arattam: már csak Diana Krall menedzsentjén múlik, hogy engedélyezik e hogy fotózhassak. Szal ezen szabad mindenkinek izgulnia hétfőig :) Ma nincs is kedvem képet kirakni, majd valamikor beduplázok :)

 ... és ott leszek végre Diana Krall koncerten. Így utólag visszatekintve nagyon gyorsan eljött a napja, bár amikor megvettem a jegyet, még nyár volt. Meleg nyár. Most meg hideg tél. Brrr! Ma ismét kimaradt az ebédem...helyette meló fél6ig. A dolgok pozitívumát sorolom: szendó, kakaóscsiga, pizzáscsiga, sajtospogi, kihagyott bűnszar töpörtyűspogi, és dupla kávé. Persze nem a gagyi folklórpop, hanem egy bögréban baromirasok kv sok tejjel, félig elfogyasztva. Amúgy az a nap szállóigéjéve is vállt :) A lényeg, ha ez így megy tovább az egész héten, akkor két dolog vállik valószinűvé: először is begajdulok, másodszor a jövő szerdát le fogom csúsztatni :) Az este maradék része érdekesen telt: a ?szerencsének? köszönhetően a számba hullott a sült galamb kacsa és liba. Hamár Márton nap, hát hülye lennék kihagyni a finom párolt káposztát és a finom újbort  régibort, nem? Elötte-mögötte persze munka volt, de a végén sikerült egy kis zsíroskenyér-kolbász és főleg dumapartira lecsüccsenni keresztfiam apjával, melyből az utóbbi igencsak időigényesre sikeredett, nemrég végződött. Persze hoszú napnak hosszú éjszaka dukálna, de nem lesz, csak kurta, szal aki ilyenkor nem alszik az egy ... rendőr! :)

 Úgy tűnik, a nappalaim jobbak, mint az éjszakáim. Nagyon rosszul és keveset aludtam, gyakran felébredtem. Reggel keresnem is kellett magamat, hogy hol is vagyok :) Sikerült bepótolni, amit tegnap nem sikerült: bőséges szalonnástojás reggeli gyanánt. Így mér egyfajta nagyslukkal sikerült nekifeküdni a napnak, mely egész jól eltelt, persze meglepő hírek azért jöttek. Pl, hogy a T-g3c csoportnál hiába reklamálsz, 30 napos a reagálási határidő..persze, neked be kell fizetni a számlát, aztán ha döntöttek jóváírják. Hcö. Ez itt a fogyasztói társadalom lehetősége egy multival szemben. Frankó, de tényleg. Egyik üzleti helyünkön meg tisztviselőváltás történt, meg is lepett az eredménye, bár eddig is dumám volt a "de kicsi a világ, hát még kanizsa!". Ma végre alkalmasnak tűntem arra, hogy megszorongassam Sanyit squashban. Egész jól mentek a dolgok, fej fej mellett haladtunk és kemény végjátékokat folytattunk. Szinte kiegyenlített volt a küzdelem, de a végére vesztesként kerültem ki. Sajnos, de valakinek vesztesnek is kell lennie :) A sörözés kimaradt, vgyis inkább átkerült csütörtökre, merthogy fallaszti után tekertem színházba.

Egy sokat sejtető címmel, "Az ördög nem alszik" bohózattal és remek szereposztással jelent meg a pesti Fogi Színháza. Itt volt többek között Beleznay Endre, Straub Dezső és Oszter Alexandra. A rendezést Koltai Róbert jegyezte, s azt gondolom aki ott volt, jól érezte magát, a darab jó volt. Kicsit hosszú volt, de ez talán fel sem tűnt, hiszen olyan mozgalmas és humoros volt a darab. Bár a végjáték valahogy kicsit vontatottnak tűnt (lehet hogy ez a fáradtságomból eredt csak) Hazaesés, egy könnyed tea, képátlapozás és blogírás. Most pedig jön az alvás, jóéjt mindenkinek!

 Na, a mai blog, amit frankón megírtam, eltűnt! Nem vagyok ám ideges...szal megpróbálom ugyanazt mégegyszer...

 Ha igaz a hétfői mondásom, akor jobb lesz, ha inkább ezen a héten beteget jelentek. A nap nagy pörgéssel indult, annyira, hogy sikerült egy picit el is késnem. De utána megindultam mint a ringlisspíl, egy halom dolgot elintéztem, amikor jött a nap meglepije: az egyik távoli ügyfél azonnali segítséget kért. Vajon kitaláljátok, hogy ki "ért rá", ki "vállalta be"? Igen, megnyertétek. Így a napomnak 11től kezdődő részét kanizsától vagy 30 kmre töltöttem. Étlen-szomjan. Elég sokáig mert ahogy hazaértem már rohanhattam is tovább, majd rohanás fotóklubba, ahol lekevertem az előadást, melyen pár dícsérő, pár lehordó, de főként síricsendes reakciókat kaptam.Utána még mutattam egypár képet, aztan vége is lett a fotóklubbnak mára. Siettem is haza, mert a kiamradt ebédemet valami finom vacsival óhajtottam kompenzálni. Az alábbi módon tettem mindezt: szalonna, kolbász, erőspaprik, paradicsom és langyos kenyér. Nyamm, ezért megérte az ebédet is kihagyni! Telepocakra vajon mi a legrosszabb? Hát Benga! 

Meg is kezdte az enapi agymenést: a csajoknak vázolniuk kellett, hogy milyen lenne az "együttélekéletemszerelmévelBengéval. Hidrgéna purdét akart, persze dugásostúl, bongyorína elővette az intellektuálist és bedumálta magát, Benga meg benyelte a cuccot. Kurvandi lazára vette a figurát, s még be is mutatott Bunkóvak! Rulz, jófejség :) Bongyorínát annyira beette a Benga, hogy elvitte romantikusssss erőszak koncertre :D Amiből egy csónakázás lett csak, ahol megcsodálhattuk bongyorína északi-középhegységet meghazudtoló homlokráncoscskáit. Drukkoltam mint állat, hogy essenek bele a vízbe, s hogy a kameramanok meg a fejükre lépve próbálják jobb képet alkotni nekünk, nézőknek. A Bongyorína okozta tengeribetegséget Bunkónk Kurvandival pettingelte le. Majd jött az újabb stájsz a brigádnak: csináljatok zabát vazze! 3x3an nyomták: leves, főétek, desszert. Na, ezek főzni aztén nem igazán tudtak, a végeredmény: trutyis gombaleves (sárga gombából!), hal citromozva szárított lószarral, és Bengaszerint nagyonszar csokis gyümi. A levest Nagymellű kanalazta Bengának arcba, aki addig kocsányosra nyomta a szemét, mert premierplánba láthatta a sorozat legnagyobb csöcseit (ha kiszámítjuk padödikét). Naná hogy tolatta magába a trutyólevest, mert vagy háromszor elment a félperc alatt :) Hidrogéna jó étvágyat kívánt a halhoz, aztán nem hagyta ott Bengának, inkább kitolta a szomszéd kutyájának. A desszertet Melletlenkata ujjairól nyalogatta le a fogazós vén kecske. Mindezek után ki is szavazta csincsillával együtt. Hát ez szánalmas volt vazze! A levezetésben Bongyorína lenyúla Fekabics szavajárását: "Ezt dobta a gép" címmel. Najó, vacsi éppenhogy bentmaradt, így elhúzok aludni, gudbáj!

Aki bolhapiacra akar menni, korán kell annak kellni :) Ez alig 4 órácska alvás után nem túl egyszerű, de a szokás nagy úr :) A bolhapiacon még az eső előtt végeztem, egy aprósággal gazdagodva, melyet kiproóbálni nem sikerült, hiszen a mai napban lótás-futás volt. Főleg hogy este jutott eszembe hogy holnap (bocs az már ma!) én fogok a fotóklubban vetíteni. Londont. Ami még fel sincsen dolgozva. Így első a munka volt az éjszakában: a tegnapi fotózás fotóinak áválogatása, majd jött a londoni cuccos. Mindezek után ismét 4óra alvás fog rám várni. Hmmmm. Ma volt pesten (oké, értem én: tegnap) a slágerrádiós szimpátikoncert is. Kíváncsi lettem volna az egészre, hogy mégis mi történik és persze az alkalomhoz illően szarrá ázni :) De ez most is kimaradt, lehet hogy jelentős időre, hiszen egyik reggel a tvben megszólaltatták a két, a frekvenciát 18-án átvevő rádió képviselője. Teljesen cáfolták az ellenük felhozott vádakat, hogy ez aztán nem politikai rádió, a zene kb 90-95%-a lesz a műsoridőnek, fiatalosabb műsort szeretnének, stb, stb, stb.  Vajon most mi fog történni? Ha előbb nem is, de 10 nap múlva meg fogjuk tudni.