... köpködni a földre. Ezt már a rutinos TCS rajongók tudják jól, de szerintem a mai nap után szinte mindenki. Mondtam is, játszva egyféle nagy bölcset: nem kellett volna 4 napot munkaszünetnek kiadni, merthogy ennek az egyenesági következménye egy szívós hétfő. Volt itt minden: elszállt hálózat, eltűnt adat és egyéb transzcendentrális tevékenység, mely a napra a bélyegét és késedelmét gyönyörűen rápakolta. Ami azért feldobta a kora délutánt az a tegnap is felemlegetett incsifincsi ebédke volt, mely melegítve sem kutya (naná, hiszen disznaj). Telt-múlt a nap, s a munkaidő vége külső helyre vezetett, kicsit megcsüsztatva a tervezett fotózást.

 Tervezett, hiszen előadott Mr János Papp, aki nejével és 20/15 kg súlyú hátizsákjaikkal megmászták fél ámérikát. Irigylésre méltó a kondíció a nem jelzett, ámde idős korban; de irigylendő is az, hogy ezt valaki megteheti, mármint forintálisan, izé dodósilag. Nomeg hogy egy egész előadást szinte a papírba meredve felolvasóestté leavanzsálni számomra kicsit disszonánssá tett.

 Régen voltam már a fotóklubban, így hát ha már a Ház levegőjét rontottam, így befutottam. Na ezt Fater, alias U.Zs. nagyon beszívta. Előadott, s a finoman fogalmazva egyéni látásmódú képeit mutatta, mely bizony sokunkból erőteljes lefele minősítéseket váltott ki. Bizony, voltak jópáran, akik feladták már korán, hiszen a véleményre válaszul kapott erőteljes védekezés magán hordozott egy eltökélt önvéleményt: ez egy király kép. Nade ezen módosítanom nekem sem sikerült, pedig 4szemközt is próbáltam ráébreszteni bizonyos dolgokra az alkotót, melyek talán az emberek jelentős részének alaptézisek - hasztalan. Feladni nem adtam fel, csak inkább erőt próbálok gyűjteni, s talán egyszer (mint már nyár óta ígérve) egy (pár) üveg bor mellé leülve élethalál harcot vívunk a másik meggyőzése érdekében. Hogy mi a lesz a vége nem tudom, de még akár a bor is legyőzhet mindkettőnket :)

 Hazaérve meglepetten tapasztaltam, hogy valszeg felfedeztem, vagy tán megalkottam a napról-napra újratermő szendvicsestál prototípusát, hiszen a tegnapi tányérom újra megtelt finom házikenyeres szendóval :) Természetesen egyenlőre a tervrajzok nem publikusak, de szerintem a Millenium Falcon után ez a következő lépés a világbéke felé (mondaná egy szépségkirálynő jelölt).

Ui: akartam képet is ragasztani a lapra, de már leragasztottam a borítékot :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.