Nos, ismét eljöttek az év azon napjai, amikor ezt a közvetlen kis hazámtól néccáötve' kilcsóméterre fekvő cityt látogatom meg Campusolás céljából. Miért is pont Campus, miért is pont Debrecen? Aki volt már ebben az  északi csücskében e világnak, az bizony ezt nem kérdezi meg: hiszen a város szép, az emberek kedvesek, közvetlenek, a fesztivál meg nagyon tuti. S akkor még nem is ejtettem ki a számon a varázsszót, hogy Tankcsapda!

 Az ébredés az idegen ágyban kicsit fura volt, de hálisten a társaság már megszokott volt :) A felkelés lassú folyamata után egy kis "nézzünkkörbe" alias városnézés program következett: megnéztük a mostanra már teljességében felújított Főteret a sok szép zölddel ( nem ám mint kanizsán az aligzöldet...), a Nagytemplomot, majd pedig a multikulti Pláza és Fórum forgatagát. Előbbiben a fordítottABCben szoktunk rá szállásadóink jótanácsát követve a rendszeres, finom ámde viccesenolcsó melegételkiszolgáló történetre. Miután degeszre tömtük a bendőnket, már a gondolkodás is nehezen ment, nem is beszélve a szubtrópusi páratartalmú túránkról...merthogy tegnap éjjel akkora zuhi volt, hogy az özönvíz szinte semmiség volt a lezúdult csapadék mennyiségéhez képest.

 Nem túl sok időnk maradt a készülődésre, hiszen nagybecsű Attila barátunkkal volt megbeszélve rövid határidejű és lefolyású velkámdrinkelés a tavalyi alkalommal kultikussá vállt Ibolya italkimérő közszolgáltatónál, ahol a lassan darabjaira forgácsolódó asztaloknál jó hangulatban javítottuk a malátafeldolgozók idei GDPjét, melyet a nap spontán rövidje, néminemű hubi aktív csúsztatása segített elő. Idő halad, sztorik repkednek: következik egy könnyed 3 kmes fotócuccos-valking a Nagyerdei szentélyhez, ahol a múlt- ( és szellemidézés ) pillanatait abzorváltuk újabb maláta- és aggancsosszármazék körítésével, majd elkövetve az első hibát a "normál" bejárat felé vettük az irányzékot. Hálisten a sajtós passzok felvételét ebéd után megoldottuk, így csak a sima bemegyünk edition tartott kicsit tovább a szokásos testüreg motozósdit diszkréten visszautasítva Nóplíz! felkiáltással :). Hja, közben bekkintájm: asszem szembesültem életem első szerencsejáték-függő arcával, aki a fentebb említett kocsmában kb 5 perc leforgása alatt 2db ötrongyot tolt bele a félkarúba, aki vidáman csiptuningra váltotta be az anyagot és nem triplázta, s még nem is duplázta meg az arc adományát...hát ígyjárás: géppel (és nővel!) sose kezdj, ha jót akarsz, mondá a kőttő'.

 A PG csoport már tolta a zúzót a 'naccínpadon, ahogy feltűnt most már ezen pár év alatt: mindig ők az elsők a hatalmat jelentő deszkákon. Közben átfutva a Toronyhoz a Budapest Bár kis csapata teremtette meg a bulizáshoz szükséges kellemes házbulifílinget, melyet a nagylétszámú fiatalos közönség szapora tánccal és dalolással reagálta le spontán módon.DSC_1346.jpg

 Átröccenve a Tsátorba a Punnany Passtif (mindig elbaxom a nevüket) kezdte el osztani a rímeket-rámokat egy szpesüellgeszttel kiegészülve: a Víztoronyra váró Kiss Ádám humorzsák szállt be egy dalnyi rapre a kiscsapatba. Közben a közönség egy bazinagy lasztival játszhatott a "fenntarthatósági fejlődés" címszó alatt, miközen a lövészárokban a labdát mindig visszatoló sráccal egy mondatban közöltem a véleményemet: "Kva szar egy melód van haver!", melyre heves bólogatás és egy csapjbeleötös volt az őszinte reakció.DSC_1265.jpg

 DSC_13251.jpg

DSC_1383.jpg

 

 

 

Aki hallotta már a Paddy and The Rats formációt, az most heves hahotázásba kezd és befenyít azzal, hogy a gyógyulásának költségeit valszeg nekem kell állnom, ha ebbe belerokkan esetleg. Aki meg nem tudja hogy ezek meg kik, akkor azt kell mondani, hogy képzeljed el hogy egy hordó rumban állsz, s csak úgy jöhetsz ki, ha kiiszod magad a hordóból. A csapat tagjai valszeg ezt mindennapi (minden koncerti - legalább) rutinként nyomják le, hiszen az a vehemencia, amivel kalózdalokat tolnak rokkhangzással és hegedűszólókkal vegyítve, nos az józanul egyszerűen kivitelezhetetlen lenne. Tuti. Aki nem hiszi, az másszon el egy koncertjükre, de ne feledje: You have been warned!

 

DSC_1490.jpg Kiszabadulván a patkánylyukból a nagyszínpad felé esett minden út iránya, ahol Péterfy Bori villantotta anno fiatalságának minden maradványát reflektorfényben. Nos, a csaj tud(hat) valamit, hiszen míg tavaly Deák Bill Bratyó méltatlankodott, hogy hogyhogy ilyen kis sátorban kell nyomulnia, pedig ő ménsztédzsre való (idén meg sem hívták), addig a kis szende-csendeske feltört a sátorból a Campus fő látványosságai közé. A kedves néző megkapott mindent, ami várható volt: erős ének, rockos hangzások, fenék- s fejrázás, panaszkodni csak a nagyon finnyásak tudnának. De ne tegyék, mert még elkapja őket a rézfaxú bagoly.

 Mindeközben azért Kiss Ádám miután kiszabadult a sátorból, már a Torony színpadán dobálta a humorfalatkáit és finom gegjeit a nagyérdemű arra érzékeny részei felé. Mondani sem kell: a stand-up műfaj dübörög ( mint a fekete vonat dübörgött anno ) s a kis terület máris csurig lett nevető egyedekkel olyannyira, hogy jómagam is csak a közeli erdőn keresztül tudtam a színpad közelébe közelharcolnom magamat...szinte Rambo 2012nek éreztem magam, csak a csiganyúzó bicska meg a fejpánt hiányzott a pár tonna izom mellet a tökéletes vizuális hatáshoz. Az idei Campus egyik újítása a díjmentes (zsákos) csúszda volt, melynek a tetejéről is lehet némi meggyőzőkézés után kattingatni pár érdekes képecskét.DSC_1566.jpg

 68...szerintem minden 12 humanoidból 10,5nek az Anima Sound System ugrik be elsőre ( a maradék 1,2 az annyira perverz hogy egyet alszik és már 69nél tart; míg a fennmaradó 0,3 egyed pedig szimplán keletkaucsukfalváról származik és ott bináris a számrendszer: nekik ez abszolút túlcsordulás. Nos, a Tsátorban utóbbi egy sem lehetett, mert aki bent volt, az teli torokból ordította a warmup jellegű nótácskát. Az énekesnőről tudni illik, hogy sajnos bola lehet a lábában, mert megállni egy pillanatra sem képes, pattog fel és alá, ezzel is heveny kameramozdulatokra sarkallva az álló és videóképes kollegák korpuszát. DSC_1616.jpg 

 Feladtam, elindultam a Dsátorba, miközben jó magasról megvolt még Bori is (aki nagy csővel jár, annak összejöhet). DSC_1698.jpg
DSC_1706.jpg

 A Dsátorban kis hazánk punktársadalmának végzetasszonya, az Alvin és a mókusok nőnemű gityósa osztotta a riffeket a kissé felpörgött, feltűnően rockzenén felnőtt arcoknak, akik könnyed laza pogóval üvöltötték a nagybecsű kérdést: Jézusnak vajon volt a szakálla?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Levezetendő Borit s fel KisTibit néhány tűzzel játszó leány és fiú foglalta el a nagyszínpad előtti területet, akik mindenféle tüzes cuccal pörgettyűztek, csapkolódtak és próbálták felgyújtani néha magukat, néha pedig spontán önkifejezés céllal a közönség egyes tagjait: meg is kellett kicsit a déndzserzónt növelni, nehogy a tűzoltóknak némi spontán önégető játékosokkal kelljen vizespólósversenyt tolni a sztédzsen. DSC_1841.jpg

 Quimby...hát igen, ez a csapat már jópár sikeres én hangulatos bulin van már túl, s most a Nagyerdő Nagyszínpadán Nagyon Nagyot Nyúzikáltak. Nem volt a közvetlen párszáz méteres körzetben, aki ne az Autó egy szerpentinent ordította volna kicsit túlerőltetve az izgága hangszálait. Persze volt még a arsolyban jópár ismert és szeretett nóta, amit eljátszva a közönség egy része igencsak eufórikus állapotba ringatta önmagát. DSC_1698.jpg

Egy szó mint 38: az est egyik rendes hangulatnövelő szeánszán résztvéve  nem is lehetett más, minthogy megnézzük az idén 65! éves élő djkolosszust Tibi bácsit, aki az elmaradhatatlan pöttyöslaszdiaival és retro zenéivel a csúcsra vezette a bulit. Tibi bácsi olyan mint a jó bor: ahogy idősödik, csak egyre jobb lesz :)DSC_2070.jpg

 Hazafelé az út szeszélyes, mondaná a holnapi utódja Tibibának, így hát tuti ami fix, taxiba vetettük magunkat és Attist már biztos falak környékén tudva mi is a végcélt, az ágyikót tájoltuk be. Ja, a nap szívását nem is mondtam még...két kattintás között a gép aszonta a kártyára, hogyaszongya kártyahiba...s ebből nem tágított se újraindításra, se semmire. A napi para meg is volt, hogy akkor Quimby végéig meghalt minden, amit egy nap kemény fénygyüjtéssel elértem. Azért a nagy kő ami leugrott, amikor itthon megvolt minden a kártyán, az azért megfizethetetlen. A többi mindre meg ott a van a Mastercard meg a szalmiákszesz. Basszameg, nekem Visám van!DSC_1406.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://napifoto.blog.hu/api/trackback/id/tr184683331

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása