A mai névnap az a Piroska. Érdekes egy név, s talán nincs is ember, akinek ne a klasszikus mese jutna az eszébe. Számbavéve az ismerősöket összesen egy Piroska van a kapcsolatok listáján, de róla jelenleg jót nem igazámn tudok mondani. Rosszat meg minek? Azt bárkiről lehet bőven. Ismét felelevenítettem a hétfő reggeli rítust, pontosabban a reggelit. Aki nem hiszi, az járjon utána, de egy szalonnástojással tuti máshogyan indul meg a napja. Főleg ha rutinosan rászokik, hogy lenémítja a telóját, mert a fekete (ördög) sosem alszik. Azaz alszik az, csak nem akkor, amikor te, mert at gondolja: ha ő már ébren van, akkor már mindenkinek ébren illik lenie. Hát nem. Lehet hogy ő is meglepődne, ha most felhívnám :) A délelőtt munkásan telt el, kicsit hozom felfele az elmaradésokat, bár még így is maradt elég holnapra, azutánra, és még egy picit továbbra is. Ebéd a tegnapi istenség maradéka, vacsora meg a hűtő kis maradékaiból csipegettem kulinarista módján aprócska falatokra cincálva. Persze a kettő között volt ám történés, nem is kevés... Kezdjük azzzal hogy megint citromos napom volt, kb egy liter teát végigengedtem a bélszerkezetemen Aztán jópár nagyon sürgős munkát csináltam meg, és rohantam a fotóklubba, bár ami lehetett, csak hátráltatott. Késve érkező emberek, csigamódjára közlekedő droidok és éppen rosszkor telefonáló emberek. Just in time, mondtam és csettintettem a nyelvemmel, amikor megérkeztem. Pont akkor kezdődött el a fotóklub kiállítási anyagának kielemzése. Siettem volna sínhéázat fotózni, így elsőként nyúltam a kalapba, hogy véleményt mondhassak valakinek a képeiről. Pont a kutasniggert kaptam meg, aki remek természetfotókat csinál. Imádom a természetfotókat, s tudom magamról, hogy nem lenne elég türelmem hozzá. Ott seggelni a szúnyogfelhő közepén mozdulatlanul szinte, várni hogy egy madár oda szálljon le, vagy más vadat éppen arra egye a fene. Ezért is vagyok elfogult talán ezekkel a fotókkal, mert míg tudom hogy nekem némelyik fotó pár pillanatot igényel, addig ezekben hosszú órák fekszenek. Nem is igazán kritizáltam, hiszen már látott és kitárgyalt képek voltak ezek. Ezután vártm hogy végre valai kihúzzon engemet, azaz megfikázhassa a képeimet. Mikor Zolkanigger jött volna sorra, mondtam a kalap őrzőjének, hogy keresse elő az én cédulámat és tegye középre,mert Zolka úúúúgyis középről húz. Ez bejött, s valójában nem mondott rosszat a képeimről, bár a már szokszor felrótt hibáimat (vagy inkább sajátságos szerkesztés?) ismét jelezte.

 Ezután futottam is a nagyterembe, ahol már javában ment a Képzelt beteg cimű előadás. Elégge egyszerű a díszlet, kevés a mozgás is a darabban, ezért a késéssel csökkentett első felvonás is hosszúnak tűnt. A színészek remekül játszották a szerepüket, de a mű keretein túl nem tudtak jutni. Pedig próbáltak..hajjjajj! Reppelni azért nem keleltt volna, mert lén azt gondoltam a dologról hogy inkább élcel csinálják, s kiderült: ők ezt itt és most komolyan gondolták. Sebaj, végülis komédia, belefért. A szünetben elbeszélgettem Balage-zsal, akiknél vészesen közelbe került a gyermekáldás, így minden napjukat ezen előkészületek töltik ki. Hmmhmmm. Hazaérésem után semmi hsznosat nem csináltam, csak kommunikálgattam. Nomeg volt egy kis köröm még, hogy midnent helyre tegyek a mai napomban. Nyugodtabban is fexek ilyenkor már az ágyban és pötyögöm a blogot nektek. Nem is mondtam: elkezdtem egy kis külön pénzgyüjtést hogy vegyek új fényképezőgépvázat. A kassza neve: easycome-easygone lett, és ide szórok be minden váratlanul hozzám beérkező pénzecskét, s a jövőbeli cserét ebből fogom finanszírozni. Egyenlőre nem lesznek tvreklámok, se rádiószpotok és az óriásplakátokról se fogok lemosolyogni vagy leszomorkodni azon célból hogy adományokat gyüjtsek. Becsszó!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.