Nem tudom éjjel ki volt az a barom, aki nem tudott aludni, és inkább nekiállt vudubabázni velem. Jelzem, baromi szar ötlet volt, ha megtudom ki volt, akkor asszem eléggé csúf dolgot fogok vele tenni, hiszen ilyen szar éjszakám nem volt mostanság. Nem, nem valami problémás nőszemély volt esetleg társam, hanem rossz álmok mozgatták át az agyamat. Persze lehet hogy ehhez a tegnapi vacsim is megfelelő táptalaj volt, de most már mindegy. Megtörtént, mint a mai nap. Bár a reggeli időszakomat enyhén kómásnak és lassú reagálású hadtestnek érzékeltem neutronilag, azért konstattálnom kellett: bizony, ebben az országban az érvényesül, akinek nagy a pofája, s dumál elég sületlenséget, de megfelelően hiteles kiállással és hangerővel, vehemenciával teszi mindezt. Hordót a szónoknak? Hasonlatos az eset, csak nem kéne ennyi helyen Speaker's Cornert játszadozni...

 Ma végre befejeztem egy angol nyelvű ajánlatot, kíváncsi is leszek az eredményére, az biztos. Persze a kis napon korántsem ebből állt, sokkal inkább mindenféle kacifántos dolgok megoldására. Mint pl szerezz rózsaszín, hiánycikkes notit - holnapra. Ritkaféle projektort - holnapra. Osztán ma meglátogatott szívem egyetlen icikepicike feketekörmű Mása Ivánovnája. Bár titok ami titok, dehát maradjon szigorúan köztünk: a feketeség oka lilaság. És pont. 

 Gábor mondja: ma fél órával korábban eljössz, hiszen gyorsan haraptál ebédre. Élet rendelkezik: kapsz 14 percet, osszad be. Na beosztottam s többek között szermányoltam új karnist. Ami új, de mégsem tökéletes, hiszen a fali tartókája alig kisebb, mint a másiké, szal összeakadna a kettő. Sebaj, majd reggel szermányolok furfangos dupla konzolt, s megoldom a problemát sippsupp. Közben jött egy érdekes hír: bizony a női test jóval érzékenyebb műszer mint a férfitest, szal egy ösmerősnek ippeg elég rosszul vacilál a belsősége. Persze bízunk a szép jövőben, de a lelki alaphangulatot azért szolgáltatni próbáltam az erőgyüjtéshez. Órára ránéz, hümmög, majd nagysebességgel megindul hátán egy táska fotósizével emberünk, hiszen 2 perc múlva jelenése van. Az utcán látom hogy a rendőrpáros egy szakadt kocsit igazoltat, s meghallom a kérdést: van magának egyáltalán jogsija? Pfff..... Érkezve a helyszínre feltűnik neki: sehol semmi...még csak előkészület sem. Affenébe...szal egy órával később lesz? Ááááá! Gyors futam vissza, a rend éber őrei még mindig a kis csapattal vannk elfoglalva. A karnis technikai előkészítése lezajlott, s csörög a telefon: Te figyi, mikor jössz már? Órára néz, dejavu: elkésel Gábor.

 Gyors futam ismét, emberek megkeres, összeállós, benézős, mosolygós kép: megvan!Mindenki a helyére indul az előadás. Bevallom, a végső konklúzió csalódás volt, de pozitív irányba. Az eleje döcögősen ment, s a táncosok mozgásán látszódott, hogy nem valami sok időt tölthettek el a koreográfia közös gyakorlásán, hiszen el-elmaradoztak egymástól. Ez persze legfőképpen a fotókon nézett ki hülyén, mikor más és más mozgásfázisban leledztek a lányok. Egész szép számú hallgatóság kísérte figyelemmel az előadást, akiket egy picipohár üdítvel/teával láttak vendégül, miközben a színpadon történtek a dolgok, néha egy-egy meglepő kis összjátékkal vegyítve. Szóval: újszerű próbálkozás, meglepő elemekkel: jó elgondolás, alaposabb megvalósítás és lesz belőle valami igazán jó.

 Hazaérve karnis továbbprojektelés, majd pakolgatéás, rendszerezés folyt tovább. Olyannyira, hogy a nap végi eredmény már kezd nekem is tetszeni. S mi lesz, ha egyszer a végére érek? Magam sem tudom, de lassan már kezdek félni :)

ui: a vadi új kapunk ma teljesen nyitva lett hagyva...ma délelőtt 3! azaz 3 alkalommal működött hibásan és záródott rá valakine a kocsijára...csak így tovább!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.