Nem is tudom hogy az álom ilyenkor melyik naphoz tartozik, talán a felébredéséhez. Ritkán szoktam álmodni, s emiatt is tulajdonítok talán nagyobb jelentőséget az álmaimnak, merthogy eléggé jövőformáló hatásuk van. Bár kicsit fura dolgok is történtek benne, azért remélem sok minden valósággá fog vállni belőle :)

 Rövid álom volt, alig pár órás lehetett, hiszen 9 előtt már lent is voltam a bolhapiacon. Gyorsan elintéztem a dolgaimat és siettem vissza haza, hátha egy kis pótalvás összejöhet még. Hát nem. Hazaérve megrökönödtem: Samu a folyosón várt rám s morcos hangnememre reagálva hanyatt-homlok menekült a fürdőablakon át vissza a lakásba. Nem gondoltam volna, hogy képes ezen kijönni, de úgy tűnik lebecsültem. Szal mostantól zárva kell azt is tartanom, ha jót akarok s nem néminemű fattyakat :I

 Az alvásból semm inem lett, de legalább összekészítettem a dolgaimat, s ebéd előtt még egy kis kocsimosás is belefért, kicsit fáradtan vágtam neki a kellemesnek tervezett délutánomba. Sikerült pihenve lennem végre egy kicsit és nagyon jól éreztem magamat. Finom ételek, remek ital, szép hely, pótolhatatlan környezet tette feledhetetlenné a délutánt. Ja, és 33 fokot mutatott a virtuális hőmérő. Futás haza, gyors átöltözés és menetelés a (vágóhídra helyett a) Zhafira hastáncestjére. Nem is gondoltam volna, hogy kétfelvonásos és közel 2.5 órás lesz a műsor. El is futottam közbe haza, majd vissza. Az este maradék részét kellemesen töltöttem, korán ágyba kerültem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.