Amikor reggel bootoló fejjel leül az ember a tévé elé, hogy szépen felébredjen bizony néha közvetlen életveszélynek teszi ki magát. Ennek mai okozója Kiszeltünci volt, aki szerintem a női nem Uhrin Benedekje. Kicsi drágánk mindig kitalál valamit, csak hogy a médiába bekerülhessen. Jelenleg azzal rukkolt elő, hogy ő ruhákat tervez, saját kollekciója van. Aztán mikor kicsit belekérdezett a csonka+röhögcsélőcsaj a dologba kiderült: Tünci drágánk nem tesz mást, mint egy egy apróságot rakat a ruhákra, főleg rózsákat. Enyni erővel persze bárki képes aposztófálni magát ruhatervezőnek. Persze a lényeg természetesen az, hogy beszéljenek őhibbantságáról, ami meg is történik.

 Szal én is most toltam egy kis ingyenreklámot. Inkább ingyen adom, nehogy kapjak véletlenül egy free naptárar :) MIndeezen agymenés után bemenni és végigmelózni egy csütörtököt...nos kihívás volt. Volt is bőven a napban kihívás, késői ebéd és egy megbeszélés, ami szerencsésen kezdődött, de sehogysem végződött. Ezt az embert nem is értem valami miatt...eddig -egy alkalmat kivéve- amikor találkoztunk afféle lekoptatónak tűnt a viselkedése. Az ember egy ideig próbálja külső tényezőkre fogni: biztos fáradt, biztos rossz napja van, akármi. De ennyiszer? Telefonon nem hajlandó visszahívni, pedig határidős teendőnk lenne, amihez ketyeg teljesen az óra. Pedig értéket teremteni, valami megfogható konklúziót a jövőnek nagyon fontos lenne véleményem szerint. Két lehetőségem van: vagy jelzem az aggályaimat a felettesének, vagy tovább próbálozok és nekiszegezem a kérdést: mi velem a bajom?. Na ez már egy jóideje meglévő örlődésem. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.