Kisütött a nap, hát arrra gondolhattak a jardon is hogy nagytakarítás, szal kiküldtek minden mozgó emberi zsernyákot az utakra. Ma bizony legalább három helyen találkoztam velük és érdeklődő kérdéseikkel/tekinteteikkel. Jobb lesz, ha mindenki okosan tolja a bringát, hiszen ismét csúcsidőszak következik az újfajta adók beszedésében. Finom is napocska volt a mai, és ismét nem sikeredett egy régóta tervezet dolgot megcsinálni. Holnap sincs hozzá késő, legalább ez lesz a napi téma. Ezzel szemben egy halom fontos dolgot sikeredett frankón elintézni, megcsinálni és lekezelni. Pedig aztán szerintem ma fronthelyzet volt rendesen. Ingerült, fáradékony és főként türelmetlen emberek jöttek szembe mindenhol. Viszont cserébe igazi napsütés fogadott bennünket. Valódi, ha az ember kicsit behunyta a szemét már-már azt érezhette: tavasz van. Az este azért tartogatott ismét meglepetéseket. Mondjuk úgy: valamelyest gazdagodtam, valamelyest pedig ismét tanultam valamit az élet apró szépségeiből. Gazdagodtam egy igazán kívánt citromos teával és egy frissensült kenyér csücskével. Nomeg megtanultam egy mondatot, amit -milyen meglepő- egy nő szájából hallottam kimondva: "nőknél rosszabbat ne képzelj el". Ez aztán ám az önkritika... vagy inkább önirónia?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.