Egész jó kis nap volt, a dolgok ismét beletaláltak a kellemes is medrükbe. Néha elég csak az apró irányítás hogy a dolgok jól menjenek. Ez olyan, mintha egy kajakban csúsznál lefelé egy folyón, s csak annyit kell tenned, hogy néha belehúzol egyet hol balra, hol jobbra, hogy ne érjél partot. Mindezek után mi másra is számíthatott az ember, ha nem arra, hogy a pályán is jól fog menni a dolog. Nade, ami jó a vízen ... Kemény meneteket nyomtunk, de vesztettem 7:6-ra, bár az utolsó menet 7:3-nál szakadt meg. A hibám az volt, hgoy a közepén elvesztettem 3 menetet, nem fogtam meg előbb a gyeplőt. Egyre jobban élvezzük a játékot. Több a technika, szebb a játék, s egyre inkább megérezzük a játék örömét. S a játék után igazán jólesik a sör. S beszélni az Élet fontos és mégsem fontos dolgairól. Majd megnézni hogyan játszanak mások, s elgondolkozni rajta vajon mi hogyan játszunk másokhoz képest. Szóval ez egy jó nap volt. Eddig. Addig. Aztán sikerült az egésznek elromlania. Ja persze: meg kell hogy legyen az a fránya egyensúly.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.