Bár az jópár évvel ezelőtt volt. Azon ritka alkalmak egyike, amikor tárgyi jellegű szerencsém volt. Más aspektusból ma mindenki nyert egy órát, persze a kérdés hogy ki mire költötte el. Sokak átaludták, sokak pedig  átbulizták, s lehet hogy páran így 5xözték meg a pásztorórájukat :)

 Mindezekmiatt sikerült egy órával korábban kiérni a bolhapiacra, ahol ugyan nem vettem semmit sem, de jópár dologról sikeresen lebeszéltem magamat. Így nem dobtam ki pénzt + nem hoztam haza valami újabb helyfoglalót. Remeket kártyáztam keresztgyermekeimmel még ebéd előtt, egy kis édesség bűnös bevitelével vegyítve. Nyamm volt az ebéd..."malacsült", tepsiskrumpli és kolbásszal töltött karaj, s a hab a tortán az hab a gyesztenyepüré alatt volt. De mijen hab...a mai világban szinte mindenki veszi a flakonos maszatokat, miközben sokkal íztelenebb, mint a régi, patronból és folyékony tejszínből készített tejszínhab. Teljesen más, hangulattal töltött, ha a régi habszifonból engedi az ember ki a finomságot. Tiszta nyeremény eddig ez a nap. Persze az a fránya egyensúly már megint...hát persze hogy jött a feketeleves. 

 Mivel volt mit lemozogni, így ebéd után elindultam egy kis felfedezőtúrára itt kanizsán, hogy a tervbe vett délutáni túrára találjak jóféle fotózási helyet. Több mint egy órán át megállás nélkül másztam meg lépcsőhegyeket és néztem át termeket. Enyészet. Ez az a szó, amivel leginkább jellemezhető, hogy mi történik egy magára hagyott épülettel. Eltűnt minden, ami fémből volt, szinte teljesen meg lett semmisítve, ami egyéb maradt. Szétvert fürdőszobák és illemhelyek, üvegdaraboktól hemzsegő felszedett padló, szemét és mocsok mindenütt. Ezután kicsit kellemesebb feladat következett, területet kerestem szerte a környéken, ahol kellemes színeket, szép és jó mennyiségű falevelet találhatok, majd vártam, hogy a megbeszélteknek megfelelően jelentkezzék az, akivel a fotózás meg volt beszélve. Visszahívnia is csak késődélután sikerült, így bukta volt már a kevés fény miatt. Ígyhát fokhagymás-sajtos-tejfölös lángosba folytottam bánatomat, így a felszedett súlyok nem az én lelkemet nehezítik. Sőt, ha akartam volna (egy igennyire álltam tőle) akár hortobágyi húsos palacsintát is ehettem volna, de megtudtam, hogy mit kell ezentúl a kihagyhatatlan, alap elsőrandis kérdések közé becsempészni, miszerint "Fél éves korodban el tudták már dönteni hogy milyen nemű vagy?".

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.