Bizony, 4 nap pihi után nem könnyű újra munkába állni... Főleg úgy, hogy 2 emberrel kevesebb van, ergo káosz, bolondéria, lótásfutás. Elég is volt a végére, de eltölt az öröm, hogy még legalább 4 ilyen várható, függően attól hogy szombaton mekkora lesz a munkanap. Persze a maradékban jó is volt, megismerkedtem Mazsolával, aki egy aprócska kölyök amcsi spanci. Nagyon aranyfalat, meg kell zabálni. A "gazdája" egy kislány, aki csaholva fogadott, így könnyen kitalálható hogy vajon ki fog inkább a másikhoz hasonulni.

Elfogyott a Pilótakekszem...a mini, még kakaósabb. Lassan ki kéne találnom, hogy milyen fotót dobok ma be a közösbe.

Ilyen még úgysem volt (de még biztos lesz!). Egy kis természeti szépség, mely egy elszáradt virág (fél)termése.

Az ember rá tud csodálkozni arra, hogy a véletlen, vagy inkább egy tudatos erő milyen gyönyörűségeket tud létrehozni. Nem kell hozzáérni, megváltoztatni vagy akár átrendezni a helyszínt, hiszen remekül komponál, alakít, formát ölt.

Mi, kezünkben a fényképezőgéppel nem csinálunk mást, mint ezeket a művészeti értékeket örökítjük meg. Nem is mi alkotunk, mi csak dokumentálunk.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.