Korán felébredtem. Hozzászoktam ahhoz, hogy az elmúlt pár nap mindig korai ébredést jelentett. Nomeg próbáltam rendet is szerkeszteni, hiszen reggel vendéget vártam. Lévén hogy megnézve a számláimat rájöttem: feleselegesen fizetek baromsokat a netért+telefonért, ha kevesebb mint feléből még nagyobbra is futja. Szal reggel jöttek a T-gec emberei, izé alvállalkozói, akik jófejek voltak, meghallgatták a problémámat és kéréseimet, majd alig félóra alatt meg is oldották őket. Hallelujja! Gyorsan visszaváltottam a maradék lejt, s nekiugrottam a mai napnak. Délelőtt pörgés, finom ebéd, délután pörgés, majd gyors képcserebere Erdélyről. S akkor jött egy rövid, de annál értékesebb levél, melyben megtudtam, hogy a blogom valakiből észinte érzelmeket, sírást váltott ki, s értékelve mindezt örül hogy ismer. Nagyon jólesett az a két mondat, ami erről szólt, mondhatom tartást ad az embernek, s valahol útmutatásként bizonyítja: jó úton járok.

 Itthon pedig sikerült a lehetetlen: megvan a frissen bekötött net kódja is már :) Bár az volt az előzetes, hogy ma netmentes este vár rám, de kedves Erika megoldotta a problémámat :) Bár tudtam az esti netezés késő estit fog jelenteni, hiszen ma fotózásos dömping volt. Elsőként Fa Ede felolvasóestjére mentem el, persze először rossz helyre, de legalább egy jó kis beszélgetés is kisikeredett belőle. Az esten alig 10en ha voltak, bár sokan egy másik programra, az IDF világbajnokság nyitányára készültek.

 Kis késéssel a csapatok dobosok kíséretével lemasíroztak a HSMKtól az Erzsébet térre, ahol megnyitó következett. Megismerhettük a bírákat és a szervezőket, továbbá a házigazda csapat táncos produkcióit. 1500 táncos nevezett az eseményre, nomeg sok érdeklődő és családtag is jelen volt, így kellemes menyniségű ember volt jelen a Bözsén. Közben két szervező is jelezte, hogy szeretettel várnak a sajtótájékoztatón és a vacsin is. Nem akartam sokáig maradni, de technikai okokból csúszott a kezdés. Miután minden helyreállt, sikerült jópár fontos infóval gazdagodnunk, melyben bemutatkozott a 2011es rendező, egy olaszországi városka is. Egy 30ezres létszámú városka prominens személyiségei kellő tisztelettel és büszkeséggel mutatták be magukat, s remek bemutató vetítés is történt. Az egész egy nagyon családias légkörben, körben elhelyezett székeken ülve történt, melynek a végén az összes ember odajött megköszönni a várakozás miatti türelmünket és az időnket, hogy megvártuk és végighallgattuk őket. Más mentalitás, mint amit itt kis hazánkban megszoktunk, igaz? Szóval mostantól jópár napig táncikás képekre számítsatok.

ui: sajna az elhúzódott megnyitó miatt lemaradtam egy jó kis jazz koncertről, de legalább megszereztem az idei Zsámbék Jazz Open programját :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.