Hát, az éjszaka nem segített. Reggel fejfájásra, fájó és szoruló torokra és folyós orra ébredtem. Mivel nekem kellett nyitnom, bementem és azt terveztem, délben lelépek, mert ez így nem frankó. Ember tervez: egész délelőtt pörgés volt, melyben kb 1 lityó citromos teát is letoltam, de hasztalan. Ebédre később tudtam időt szakítani, s a meghalt notimra is. A kicsikém nekiállt reggel kékhalálozni,de gyorsan kiderítettem: az egyik memóriamodul mondta be az unalmast csak, azaz a baj nem olyan hatalmas. gondoltam ebéd után lelépek, de az sem sikeredett. 4től már el is voltam engedve, de félötkor mentem el hazafele - útközben egy ügyfelet is lerendezve. Itthon egyből eldőltem és próbálgattam kúrálgatni magamat. Egy kis telefonozás, egy kis kerékpumpálás és kis javtekelés is részem volt az éjszakára. De a nap vége jól telt: jó hírt kaptam egyoldalról, mely magával hozott egy kis rosszat is, bár nagyon remélem: ez még megváltozhat...hiszen még van rá legalább egy teljes napja.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.