Ma sem volt unalmas a napom, az biztos. Délelőtt futkosás, villámgyors árufoglalgatás, nomeg egy kis távmeló keserítette az életemet. persze közben volt pár érdekes telefonom is. Az ebéd tejfölös pörkölt és csőtészta duójában avanzsálódott elém, nyamm^2. A délután mint jóféle folytatás hasonlóan mogalmas volt. Főleg, hogy sokat voltam egyes egyedül a fronton, s volt egy kellemesen végződő beszélgetésem is. Sanyi korán hazaért, s így egy gyors postafutam belefért még a napomba.

 Kis hazafutás, majd szinte mehettem is a mai eksünre. Dr Csernus arcunk látogatja meg szerény porfészkünk ódon művházát. Ez volt a második randink, bár az első eléggé rövidre lett vágva, mert egy másik fotózással egy időbe esett. Na, most végignéztem a csernus-showt, de csak azért, hogy meglássam, meddig megy el. Ha egy szóval kéne jellemeznem azt mondanám manipulátor. Ha egy tagadóval: nem pszichológus. A második szó hatásvadász (na ezt elfelejtettem, de ha beugrik pótolom-meglett). A harmadik: szuggesszív (na, úgylátom már nem fog az agyam-vagy mégis?). Szóval a srác kipécézett magának külső tulajdonságok alapján egy srácot, akit beégetett. Valójában ráveett hibás logikával az alábbiakra: minek van együtt a jelenlevő barátnőjével, ha enged az érzelmi zsarolásainak; anyámasszony katonája, mert az anyja ugyanezt teszi vele; ezekáltal milyen szar egy alak, miért nézne fel rá egy csaj is. Na ezeket szépen, logikusan adagolva, manipulálva a közönség hangulatát és a delikvens addig eljutott, hogy a srác (persze profunk kérésére) lefaszozta nagy nyilvánosság előtt, majd ráment, hogy indoklja meg a srác. Persze emberünk már teljesen össze volt zavarodva, kavarodva, égett mint a rejsztág, szal nem jött össze neki a figura. Így az érintetlen mester diadalmaskodott, a srác megszégyenülten ült le. Nem tudom, de kíváncsi lennék rá, hogy ezekután milyen estéjük, éjszakájuk lett a barátnőjével. Nomeg ez mit indít el a srácban, s mi csapódott le a többi nézőben. Talán mindenki rájött, hogy milyen kis esendő, milyen szarul csinálja a dolgait, s hogy valójában mennyire tökéletlen. Mennyire ember, s mennyire nem Isten. Csak azt ne feledd mester, hogy Isten te sem lehetsz.

 Itthon várt pár beszélgetés és egy kevés blogelmaradás, mellyel végre utolértem magamat. Na, akkor megint itt a lehetőség hogy elcsússzak egy picit :) Arrivederci!

A bejegyzés trackback címe:

https://napifoto.blog.hu/api/trackback/id/tr562458429

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása