... ha a vége kolbász.

 Bevallom őszintén nem szeretem ha reggel a telefon ébreszt, de ez azért kivételes volt. Kivételesen kellemes, bár ne felejtsem el azért az orr alá dörgölni, hogy jobban tudom értékelni amikor ezt személyesen teszik :) 

 Az eset után már nem maradt se időm se erőm már visszaaludni, így kipattantam mint a friss tavaszi rügy az ágyamból és kitekintve az ablakon konstattáltam: dejó, süt a nap. A sok borongós és esős időjárás után talán kapunk még egy kis emlékeztetőt a nyárból. Ami amúgy nevét kissé meghazudtolóan inkább esős volt, mintsem napos. Ma gondolkodtam el rajta, hogy valójában nem is voltam "nyaralni", bár voltam többfelé, de mindig feszes fotózások ürügyével történt mindez. Szal elvileg van még bőven időm, azaz szabim, amivel valami jó dolgot kellene majd kezdenem. A reggelimhez egy forró citromos teát és két linzert kaptam, melyből az egyiket a mellékelt levélben jótéteményként leajándékoztam a Fekának. Állítólag azért csak ennyit kaptam, mert már le volt a doboz zárva. Illetve kicsi volt a doboz. Nem baj, fini volt, s máris megvan a küldő részére a karácsonyi ajándékom: egy halom összehajtogatott nagyméretű doboz, melyekben legközelebb többet is tud küldeni nekem :) Köszi előre is élelmezésvezető kartársnő :D

 A mai napot az angol humor hangulatában okoztam. Ebbe aztán jópár dolog belefutott, mutogattam alkalmi görbe és sík tükröket is mindenfelé, melyet mindenki máshogy és máshogy viselt. Mármint el. A megkésett ebédem főtt kukorica volt, amit nagyon megkívántam s be is majszoltam rendesen magamba. Telt-múlt az idő, a dolgok rendeződni látszódtak, s kezdtem azt érezni: a dolgok a saját kis medrükben remekül folynak. Persze ebben az időben mennyivel jobb lett volna valahol kint sétálni, vizet látni, hattyúkat etetni és hasonló Perver Zitásokat cselekedni...

 Ja, még az ebédszünet részeként sikerült megcsodálnom egy szelet isteninek látszó feketeerdő tortát, melyből elvileg holnap kapok, ha arra járok. Szerintetek kapva kapok az alkalmon, vagy inkább kihagyom? :) A munkámat kicsit késve fejezem be egy beszerzési folyamatban, majd morfondíroztam rajta hogy elmenjek e Vona Gábor lakossági fórumára. Végülis a késői időpont nem esett túlzottan az ínyemre, így kihagytam a dolgot, hiszen ma estére kóbászparti volt betervezve, "komámmal, ez üldögélést". Csatlakozott hozzánk Kriszta is, akit ezer éve nem láttam már. Az erőspaprikát nem bírta, a bor nem ízlett neki, aztán meg lelépett dohányzás ürügyén. Hány éves is vagy betgörl, he?

 Kellemesen eltelt az este. Ettünk jó sokat (holnap kezdem inkább csak el a fogyókúrát :P ), ittunk egy keveset aminek a hatását nem is éreztem. Szépen, kényelmesen hazagurultam a bicajjal, majd ígéretemet teljesítve megtudtam egy halom új információt. Nem tudom ti hisztek e az ilyen jóslásos dologban, de aki ismer tudja jól hogy én kőkemény materialista emberként nem. Arról nem is szólva, hogy láttam már tvben, éjjel, egyenes adásban olyan arcot, aki ügyfelünk volt s egy rozsdás szöget se mernék rábízni, s az is biztos, hogy többet tudok most szuhaéül, mint amennyit ő levágott a jósdabizniszből. Arról nem is beszélve, hogy egyfajta alappszichológiáva tudják hogy miket lehet mondani, gyorsan kiértékelik az ügyesebbek az embert, s látván rajta tipikus jeleket, egy valószinűsíthető, általános sztorit húznak rá, amiben tutira talál olyan momentumokat, amik igazak rá, s máris egyfajta hittel ugrik bele a mesevilágba. Kicsit mással folytatom, ami a jelentős blogelmaradásom. Nem tudom mikor fogom, ha egyáltalán fogom tudni pótolni, de szeretném :) Csak bízzatok, de azért vigyázzatok az értékeitekre :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.