Reggel felébredve azt mondtam magamban: végre itt van ez a hét, ami csak az enyém. Bár azt nem mondhatom hogy nem lesz tele programokkal, de még mindig jobb, mintha gályázni kéne ezerrel, nincs igazam? Ennek megfelelően a délelöttöm itthoni gályázás volt, melyben a cégben uralkodó dolgokat is figyelemmel kellett kísérnem. Kaja előtt be is mentem, terveztem vagy 20 percet erre. Ja. Lett belőle több mint másfél óra. Emiatt történt az, hogy a tervezett menetrendem teljesen felborult és késve érkezgettem a helyeimre. Lényeg a lényeg, a tervezettnél ((melybe a késésemet eleve belekalkuláltam)) később végeztem. Gyors hazakocsikázás és éppen beértem a fotklub utsó félórájára. Kicsit bolondoztunk, majd hazadobva Zsofkát hazaestem. Nem volt még kedvem pakolódni, így a gép elött "vertem el" az időt. Sikerült vele jókedvet csalnom sokak arcára. A konklúzió: jobb lesz valami frankós, erős mágnest beszerezni. S mivel az élet párosan szép, hát egyből kettőt.

 Aztán győzött a munkatudat: nekiálltam összepakolni a dolgokat. Mikor már azt gondoltam: végeztem, akkor találtam még ki pár dolgot, szal tekintélyes kupac alakult ki az utaztatásra váró csomagok halmazára. Na, ezt öröm lesz majd holnap mind kipakolni a kocsiba, óje. 

 Van még itt valami, ami ma ismét előjött, és kéne róla beszélni. A faszbúkon meglepő történések zajlottak ma. Először is nemkicsit vicces az érkezett email: anyu barátkozna velem a facebookon :D Nem tudom persze hogy ez a valós kapcsolatunkra milyne hatással fog lenni, de majd meglássuk. Lhet hogy mostantól itt fogjuk megbeszélni a szükséges dolgokat? Csaknem :)

 Nade a tényleg fontos dolog következik. Mint mindennek, ennek is sok köze van az objektívizmushoz. Vagy inkább a hiányához? Egyik fotózgatós imerősünk feltett egy általunk is ismert srácról fotókat. Kapott is érte, főleg hideget, ami az ő kedvét nem, de az alanyét megmozgatta, s igencsak elfogódottan írt az őt ábrázoló képről, hogy neki igenis, tetszik. persze, terszhet, miért is ne? Csak attól még hogy ott van rajta, meg hogy esetleg jó profilját mutatja meg a kép, az nem jelenti, hogy ettől még hibátlan, szerkesztésileg jó kép lenne ez. Hiszen hiába jó esetleg a kép tartalma, ha a vágása hibás. Újabb konklúzió. önimádatunk képes az amúgy nyilvánvaló tények tökéletes tagadására. Ámen.

 

ui: ez lemaradt

 

A bejegyzés trackback címe:

https://napifoto.blog.hu/api/trackback/id/tr132260463

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása