Vasárnap reggel, fekaparti után...ébredezés után indulás bolhapiacra. Éjjel mindenki bebukott egy órát, amit mindig aznap szív meg az ember valahol. Merthogy így nézve bizony könnyen sikerül elkésni a finom vasárnapi ebédről. Vadas, zsemlegombóccal....hmmmm. A bolhán Lacibácsi talált nekem egy makorkonvertert, amivel jóféle makrófotókat fogok majd tudni csinálni, bár tegnap, amikor volt egy korrekt makróobi a kezemben, akkor majd lepetéztem és vagy 10x elmondtam: ilyen kell nekem. Szal még nem tudom mi lesz a jövő, de hogy lesz, az hótziher. Mármint jövő :) Ebéd után majdnem sikerült bealudnom: hiába a jó kaja bizony megdolgozza az embert. Friss levegő-oxigén jeligével meglátogattuk keresztfiamékat, akik éppen a ház környékén tolták a krétaalapú street-artot. Első felindulásomban a pillangónak lökhajtást rajzoltam, majd kitaláltam keresztfiam hatalmas örömére Csigabácsit. Csigabácsi egy csigaházban végződő emberke, aki valójában olyan jellegű mitológia lény, mint az a félig ember, félig akármi arc. Persze jöttek a variációk a témára egyre-másra: lett digitális (szögletes) Csigabácsi, nomeg lett traktoros Csigabácsi is. Mivel anyunak már jóideje viszaígértem a létráját, így kihasználva a kellemes napsütést gyorsan kétmetszettem és a leomlott kerítés törmelékeit próbáltuk sikerrel eltávolítgatni. Mindezen nemkicsit fárasztó nap után bizony próbáltam időben elfeküdni, de csak nem sikerült. A Zinternet foglya lettem ismét, és elbarangoltam az időt rendesen.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.