Végre egy reggel, amikor nem vagyok az ébredésben/ágybólkipattanásban időhöz kötve. Áldom is az agyamat, hogy gondolkodás nélkül nemet mondtam a szokásos fotótúrára és itthonmaradós délelőttöt választottam. Jut is eszembe, kb 2 hete nem válaszoltam a csaáktornyai srácnak, jajjj... Mostanság valahogy a leveles dolgaim kicsit elmaradnak, bár ami késik az nem múlik, csak megromlik. Szóval kihasználva ezt a remek délelőttöt, már fél8kor felkeltem és nekiálltam takarítani. Én, a barom. 2x porszívóztam végig a lakást, miközben 3x mostan fel. Elhúzkodtam a bútorok egy részét és hatalmas kincsekre bukkantam! Anno ősszel az asztal díszeként egy nagy tál gesztenye-makk-dió elegyet találtam ki, ami napról napra fogyott el. Nem én ettem meg, csak Samu gondolta mindegyikről, hogy jajjdejójáték. Én is így gondoltam, főleg amikor éjjelente felébredve zseblámpával az éppen aktuálisan elcsent darabot próbáltam meg tőle erőszakkal elvenni. Nos, ezeknek a jelentős része (merthogy a bikkmakk nem egy átalakulós fajta) az ágyak alatt pihent eddig. Nomeg jópár elveszettnek és eltűntnek nyilvánított kisméretű kincsecskémet találtam meg. Már érdemes volt összevissza pakolgatni, nemigaz? Kis késéssel érkeztem anyuékhoz az ebédre, mely finom, frissen sült pizza volt fokhagymás tejföllel :) Ebéd után egy kis elmaradás törlesztése történt a cégnél, majd hazasiettem, hogy megnézzem a nap attrakciójának programját, de sehol sem találtam a 2. Nagykanizsai Fánkfesztivál kronológiai programkiírását. Hívtam a lent tartozkodó haveromat, de sehogy sem tudtam elérni, a számára azt mondta be a gépiesen kedves nőhang: a hívott számon előfizető nem kapcsolható...így már jártam vele, aztán utána már sikerült elérnem (mármint anno, nem most). Közben Zsófka beszólt emesenen, hogy mikor megyek, mert megígerte a keresztmutterjének hogy meghallgatja az énekét. Összehangoltuk a dolgokat, s megdumáltuk a mítingtájmot. Folyamatosan szekált, hogy el fogok késni, erre ki késett el? Hát ő! Beérve simán sikerült parkolási megoldást találni, s azon nyomban meg is kaptunk egy fánkhegyre való meghívást, amivel kicsit később (amikor finom forrón kisült) éltünk. Durva volt az anyag, merthogy béliszes, csokilikőrös és tojáslikőrös cuccokat kaptunk, amik olyan szinten voltak megtöltve az alkoholos cuccokkal, hogy szinte ömlött belőlük. Asszem az alaphangulatot megadta ez rendesen, egyből jobb kedvvel szemléltük a forgatagot, mely azért tavaly egy kicsit nagyobbnak tűnt. Sok dumálás, viccelődés és fotózgatás történt, jól éreztük magunkat. Közben persze le-lecsusszant egypár fánkocska, melyből sikerült haza is menekíteni egy kisebb hadseregre valót. A színpadon változatos programok folytak, tombolasorsolás és sikeres Guinessrekord kísérlet is történt, nomeg a fánkok versenyének is kiderültek a helyezettjei. Az utols program közepe felé elkezdtünk készülődni, mert Niggabics már többször szólt hogy heló, lassan indul a Fekaparty. Kisniggerrel eltoltunk sörtúrára a nagyfehérbe, majd pókerszettestül áttébláboltunk a Sugársztríti Fekalakba. Mivel ez kerekszámos (4) alkalomfordulója a fekamozgalomnak így most már kaját is intéztünk: gyorsfagyis pizzát sütögetett a Nigga, mi meg szórakoztattunk. Izé, Kisfeka vágta a cuccot, en irányítottam, Éva pedig megfigyelő szerepet töltött be. Az arcokon jelentős fáradtságot vettem észre, hiszen a fekák térdigérő hóban túráztak délelőtt, Éva meg mindig álmos. Persze engem is hirtelen ért el a fáradtság és az ebből fakadó enyhe fáziskésés. A pókerben már az első leosztásban sor jött ki a rivernél, lol. Éjfél után kicsivel beszüntettük a partit, mert mindenki már mosottszar^2 alakzatba fejlődött. Kis séta, gyors fejtekerés a neten, aztán szlípmód on.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.