Reggel egy frissen facsart citromból savanyított limó, s máris remek a napod. Főleg ha nemsokára rá egy kolbászostojással kerekíted le a nemsemmi savakat. Mozgalmas, de sikeres délelőtt után jött volna a nap gasztronómiai csúcsa, a tojásosnokedli. Sajnos már reggel megtudtam hogy ez ma kimarad, s úgy döntöttem nem is fogok ebédelni. Persze ez ellen déluán 3kor már nemkicsit tiltakozott a pocakpajtásom. Kiengesztelésképpen mit is tehettem? Igen, egy kis hideguzsi következett: friss zsömi, kolbász, sonka, sajt és erőspaprika. A nap még hozott egyéb jó dolgokat is: némi reménysugár fénye lebbent át a ködön az eddigi pereskedés helyett. A desszertet megelőzendő közel 1 liter meleg citromos teát pumpáltam befelé. Valahogy rákaptam az ízére, magam sem értem miért. Tudja valaki hogy ez mit jelent? A desszert kissé megkésve, de ajándékba érkezett némi Mercicsoki személyében. Marcipán, nomeg kaffe-sahne. Levezetésként még egy kis házhozmegyek jelige következett, majd egy régóta várt és tervezett találkozó. Hiába voltam a megadott helyen és kissé elkésve, de időben: a partner nem érkezett meg, s a telefonja is ki volt kapcsolva. Érdekes, bár mindenre lehet és van is magyarázat. Volt ezen is időm elgondollkodni, míg egy "rokon" érthetetlen viselkedésű számítógépe mellett lótuszüldögéltem. Itthon Samu örömmel várt, pedig kaját mindig csak reggel kap :P Pár apró teendő, s máris fél12....megint éhes vagyok... Szóval ha eddig megvolt az Élet sava, akkor már csak a borsa hiányzik? Mentem. Ha keresnétek, a hűtő környékén megtaláltok!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.