Nem tudom ti hogy vagytok vele, de amióta megéreztem hogy vége a nyárnak (amit nem annyira szerettem eddig), azóta egyre inkább próbálom a ráadását, ezt a frankó öszi időjárást kihasználni. Így kapva kapok minden lehetőségen, ami kimozdít valamelyest a 4 fal közül. Ezért is segítkeztem ma borátfejtésben. Nem egy bonyolult dolog, de feltétlenül szükséges, amennyiben még akad jelentős mennyiségű tavalyi anyag valamelyik nagy hordóban, amire nem illik igazán rátölteni a friss mustot. Jó móka, mert vákumot idézve egy csőben szépen át lehet folyatni a dolgot a fizikai törvényszerűség értelmében: a folyadék próbál minél alacsonyabban levő csőszakaszba folyni. Addig nincs is gond, amíg sok van a hordóban...de amikor már kezd kiürülni, akkor meglassul, jópárszor meg kell próbálni újra "megszívni" a csövet, hogy folytatódjon a folyamat. Ilyenkor már kisebb edényekkel kell a magasabb befolyású hordókba belejuttatni a borovicskát. Végülis jó kis móka, nem megint a gép elött ül az ember. Mivel jó ideig eltartott s utána még egy kicsit el is beszélgettünk az Élet nagy és kis dolgairól, elmaradt a mára tervezett fotózás Zsófkával. Mondjuk elmenni egy vadidegen, általam sosem látott területre elégge blink játéknak tűnt, de nem tudhatom mi jó ki ne sülhetett volna belőle. Az utána tervezett alkoholos dumcsizás egy haverrel szintén kimaradt, talán holnap bepótoljuk a dolgokat. Most viszont jön egy kis pihenés, mert éjjel még küldetésem van és kell egy kis energia!

 Ha már a mai nap a borról szólt, akkor egy borhoz kapcsolódó kép következzék, melyet tavaly nyáron a MAFOSZ táborban készítettem Sárospatak környékén. Jóféle Tokajjellegű borokat sikerült akkor iszogatni, jó is volt a hangulat az tuti (lásd: Mr. Smiley's FanClub). Az evilági borok egyik jellemzője az egyfajta aranyszínű ragyogás, amiből egy lehelletnyit sikerült ezen a kis egyszerű képecskén is megfogni. Kellemes szűrt és irányított fény érkezett az ablak irányából, mely egy kevés mesterséges világítással lett kiegészítve. Ezt a képet az egyik kedvenc obimmal csináltam, ami szerintem a világ egyik legnagyszerűbb objektívje: Nikkor fix 50mm/1.4f első generációs, fémvázas.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.