Ilyen is van...lehet hogy 52 egy évben. Kedd. A hétfői bolondokháza után egy kicsit mérsékelt nap, ami azért nem az unalmasságokat hordozza magával. Főleg, amikor egy mérges ügyfél hív fel, hogy neki most azonnal van valamire szüksége, s hogy mindenkinek minden jó legyen, hát beáldozza az ember magát. Felnyalábol pár dolgot s megindul egy városon kívüli körre, melyből koradélután kecmereg csak haza. Mindenkit meggyőz, kedvesen mosolyog, elhárít, megold és megért mindent. Perfection, nearly. hazaesve jól megérdemelt ebéd, majd apró szépségek és saját ügyek intézése. Kölcsönkedvesség visszajár: egy ügyfelünknél nemkeveset költve kellemes kedvezménnyel lepett meg bennünket. Tök jó volt úgy érezni: "visszakaptam" valamit, bár csak áttételesen.

 Az este itthonosan telt, a fentmaradó apróságokat tettem helyre. Ja, és elkezdtem az intenzív lelki hangolódást a pénteki eseményre. Metallica, tudjátok!!!!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.